|
"Ne csak könnye: kenyere is |
- Beköszöntő
- Az én lakásom
- Nekem is van...
- Az én rózsám
- Szegény költő...
- Nógrádi Pap Gyulának
- Kár volt nekem...
- Esik a hó
- A nyomorhoz
- Tóth Ede halálára
- Klárikáról
- Halottak napján
- Alig suhant...
- Újévkor
- Egy nagyságos úrnak
- Nincsen párja...
- Elmegyek én...
- Balog partján van egy falu
- Amíg élek, mindig bánom...
- Dal a hazáról (Szeresd, szeresd, honfi...)
- Bucsuhangok
- Az én szobám (1886)
- A szív – Fekete Borbála – Szerelmes a patak
- Falun
- Apró történetek (részletek): Obsitos katona – A rózsakirálynő – A költő ebédje – Titkos bú – Féltett kincs – Büszkén áll…– „Nincsen idehaza!” – Altató – A szamócás leány – Boldogság – Temetés – Százszorszép Juliska – Levél – Megsirattam – Tél virága – Hazajöttek – Hulló csillag – Kútra járó kislány – Balla Feri – Madárszó
- Szeresd a gyermeket!
- Az élet
- Magyar vagyok
- Mikszáth Jancsika emlékére (1890)
- Nem bánom, hogy költő lettem (1892)
- Mikszáth Kálmánhoz
- Mikszáth álma
- Áldja meg az Isten!
- Szeged
- Blahánénak
- A bécsi kéz (1894)
- Kakas is úr odahaza...
- Kesergő
- Verje meg az Isten!
- A radnóti templom
- A haragvó Isten
- A Hazáért
- A magyar szó
- A tanítók hálája (1896)
- Szeresd ezt a földet!
- A beszögezett ablak
- A jövendő
- Nyizsnyai Gusztáv (1900)
- Könyves Tóth Kálmánnak
- A szegedi zengő szobor
- Ha költő vagy
- Tűn az idő... – Fagyos az élet... – A vízparti fűz – Fáradt vagyok – Szegénynek születtem...
Az oldal szerkesztője és üzemeltetője Kun Miklós Jenő. © Minden jog fenntartva.
